Élet az online térben

A mai többcsatornás Z generáció már az online térben éli világát. A megnövekedett ingerigény, az információ iránti éhség és a valahová tartozás élménye utáni sóvárgás egyaránt meghatározza önreprezentációjukat az online térben. Hogyan befolyásolja ez a közösségi térben való megjelenésüket?

cyberbullyingA valahova tartozás igénye az ember egyik legalapvetőbb vágya. Kilógni a sorból jelentős többletenergia, hisz folyamatosan fenn kell tartani a “látszatot”, másrészt a kilógó szem előtt van, könnyebben éri így bármilyen hatás is.

A média által közvetített értékrend különböző referenciacsoportokat határoz meg,  és azt is látható, hogy a 15 perc hírnév ma bárki számára elérhető. Ez az online tér sajátja. Hogyan boldogul azonban mindezzel az éppen kognitív és emocionális átépítés alatt álló kamasz? Hogyan képes offline önbecsülését online megvédeni?

A közösség média lehetővé teszi, hogy az emberek magukról egy idealizált képet tárjanak a nyilvánosság elé. Ez nem jelenti azt, hogy ezzel élnek a kamaszok, de a lehetőség adott. Onnantól rejt ez veszélyeket, hogy kutatások szerint a közösségi média használata kedvezőtlenül is hathat a közérzetre, mert arra késztet bizonyos embereket, hogy alacsonyabb önkontrollt tanúsítsanak. (idézi Tari, 2013.)

A névtelen, arctalan, az online térben feloldódó entitás elragadtathatja magát, a parttalanság az önszabályozás határainak átlépésével kontrollálatlan megnyilvánulásokat eredményezhet, amivel valamit kezdenie kell a másik félnek, hogy megvédje önnön identitását. (…)

A közösségi média egy teret biztosít a megmutatkozásra, a kapcsolatok építésére, a kommunikációs lehetőségek kibővítésére. Problematikussá onnantól válik, amikor az online térben létezés dominánsabbá válik, mint az offline megnyilvánulások. Ennek egy reprezentatív példája a másik személyére és tevékenységére történő visszajelzés, az elismerés kattogása, a lájkolás.

“Mindennapi lájkjainkat add meg Nekem…” – konganak a fohászok a pozitív visszajelzésre kiéhezett, önértékelési zsákutcában vergődő Z-generációs fiatalok részéről. Mindegy miért, mindegy kitől, csak kapjak elismerést.

A közösségi média ily módon “javítja az önbecsülést, mert javítja a felhasználókban azt az érzetet, hogy tartoznak valahova”. (Tari, 2013.)

Pont ezt kihasználva egyre többen vannak, akik a folyamatos negatív impulzusokkal kívánják a másikban a kirekesztettség érzését előidézni. Nevezhetjük őket trolloknak, akiknek a célja  a másikat mindenáron kellemetlen helyzetbe hozni, zavaró, frusztráló, bántó, sértő megjegyzésekkel önbecsülését rombolni. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a mai Z generációt felvértezzük offline értéktudattal, mert jellemzően önértékelésükben az online hatások érvényesülnek. A reziliens hozzáállás, a külső visszajelzések kritikus kezelése, a biztos én-értéktudat, a megfelelő konfliktuskezelési technikák birtoklása így kiemelten fontos, célszerű  a hamuban sült pogácsa mellé indirekt módon becsempészni.

(…)

Részlet Kovács Mónika: Gyerekjáték a tanulás II. megjelenés alatt álló könyvének Virtuális valóság fejezetéből. Forrás: www.modszerkocka.hu

Aranyszabályok internetes zaklatás ellen! ⇒

Author: Irén Halász-Hunfalvi